Bár a napelemek és a szélenergia telepítése a következő évtized alatt messze meg fogja haladni az egyéb villamosenergia-források hozzáadását, a tiszta energia terén elért haladás még mindig elmarad attól ami szükséges ahhoz, hogy a globális kibocsátásokat folyamatosan csökkenő pályán tartsák a nettó nulla felé, figyelmeztet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az IEA kimutatta World Energy Outlook jelentésében, – mely Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 klímaváltozási konferencia kézikönyveként készült – hogy bár megújuló energiaforrások rekordszintjét telepítik világszerte, a világ szénfogyasztása ebben az évben erőteljesen növekszik. A CO2-kibocsátás a történelem második legnagyobb éves növekedéséhez közeledik.
„A világ rendkívül biztató lendülete a tiszta energia területén a fosszilis tüzelőanyagok energiarendszereinkben makacsul elfoglalt helyével áll szemben” – mondta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
„A kormányoknak a COP26-on meg kell oldaniuk ezt azáltal, hogy egyértelmű és félreérthetetlen jelzést adnak arról, hogy elkötelezettek a jövő tiszta és rugalmas technológiáinak gyors kiterjesztése mellett.”
A tavalyi jelentést követően, amely a napelemet az energia „új királyaként” jelölte meg, az új kutatás „erős növekedést” prognosztizál a megújuló energiaforrások terén az IEA három forgatókönyvének mindegyikében. Tükrözve a több mint 130 országban nyújtott szakpolitikai támogatást, valamint a szél- és napenergia sikerét, amely a legolcsóbb és legversenyképesebb új villamosenergia-forrássá tette azokat a legtöbb piacon.
A nettó nulla kibocsátást (NZE) 2050-re kitűző forgatókönyv szerint, amely összhangban van a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásával, az éves napelem- és kapacitáskiépítésnek a 2020-ban elért rekord 248 GW-ról 2030-ra több mint 1 TW-ra kellene emelkednie. Ami különösen a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban az ambíciók „jelentős emelését” kívánja meg. E szerint a terv szerint 2030-ban körülbelül 4,96 TW napelemet telepítenének világszerte.
A napelemekből és szélenergiából származó globális villamosenergia-termelés az NZE-ben 60%-kal magasabb, mint a bejelentett ígéretek (APS) forgatókönyvében. Mely azt a lehetséges utat térképezi fel, hogy a kormányok által eddig bejelentett nettó nulla kibocsátás érdekében tett kötelezettségvállalások időben és maradéktalanul megvalósulnak, és a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 2100-ban 2,1 °C körül tartják.
Ebben az ütemtervben ahhoz, hogy az éves napelem- és szélenergia-kiépítést 2030-ra csaknem 470 GW-ra bővítsék – ami 3,06 TW kiépített PV-t jelentene az évtized végére – olyan intézkedésekre lenne szükség, mint a kapacitás növelése aukciókon keresztül, az engedélyezési folyamatok ésszerűsítése és a minimális részesedési követelmények emelése.
A végső forgatókönyv pedig, amelyet kimondott politikáknak (STEPS) neveznek, konzervatívabb viszonyítási alapként szolgál, amely a kormányok által eddig bevezetett energia- és éghajlat-politikai intézkedéseken, valamint a fejlesztés alatt álló politikákon alapul. Ebben a modellben az éves kibocsátás még mindig a mai szint körül van, ami azt jelenti, hogy a globális átlaghőmérséklet még mindig emelkedik majd, amikor 2100-ban 2,6 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet.
A STEPS forgatókönyv szerint a jelenlegi politikák alapján az éves napelem- és szélenergia-kapacitás 2030-ban 310 GW-ot ér el – ami mindössze 25%-os növekedést jelent a tavalyi telepítésekhez képest – miközben a teljes napenergia-kapacitás már elérné a 2,55 TW-ot.
„A mai éghajlat-változási kötelezettségvállalások 2030-ra csupán 20%-át eredményeznék annak a kibocsátáscsökkentésnek, ami ahhoz szükséges, hogy a világ 2050-re a nettó nulla felé vezető pályára álljon. Ennek az útnak az eléréséhez a tiszta energiával kapcsolatos projektekbe és infrastruktúrába való befektetéseknek több mint háromszorosukra kell növekedniük az elkövetkező évtizedben” – mondta Birol.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a nettó nulla 2050-re való eléréséhez szükséges többletberuházás „kevésbé megterhelő, mint amilyennek látszik”. A szükséges kibocsátáscsökkentés több mint 40%-a olyan intézkedésekből származna, amelyek az IEA szerint megtérülnek, például nap- vagy szélenergia telepítése olyan helyeken, ahol jelenleg ezek a legversenyképesebb villamosenergia-termelési technológiák.
