Előző cikkünkben felvázoltuk, hogyan működik egy napelem „sziget”, milyen elven és milyen különbségekkel valósul meg az áramtermelés a megszokottabb, hálózatra kapcsolt, inverteres megoldásokhoz képest. Most megnézzük, hogy a hazai vélekedéssel ellentétben, miért választják egyre többen a szigetüzemű napelem rendszereket Európában.
Vajon, mi lehet az oka annak, hogy a nálunk egyelőre jóval gyakoribb és jóval népszerűbb kétirányú mérőórával (adok-kapok) működő rendszerek. Azonban az EU számos más országában kezdenek ezek kimenni a divatból, és nagyobb figyelem irányul a szigetüzemű napelemes rendszerekre?
Magyarországon (még) működik a szaldós elszámolás
Az Európai Unióban manapság bizony Magyarország az egyetlen, ahol még a szaldós elszámolás működik a napenergia rendszerek kapcsán. Ez röviden azt jelenti, hogy a megtermelt energiával arányosan fel is tudsz venni energiát a szolgáltatótól. Tulajdonképp ezt a két oldalt egyeztetik az év végi elszámolásodban.
Tehát előfordulhatnak olyan időszakok, például télen, mikor a szolgáltató „hitelezi” neked az áramot, amit aztán nyáron visszatermelsz neki. Ezzel végül kvittek vagytok, és jó esetben semmilyen tartozás nem áll majd fenn.
Külföldön hódít a szigetüzemű napelem és a hibrid rendszer is!
Külföldön azonban már a hagyományoshoz közelítő persze még mindig kedvezőbb, villanyszámla érkezik mind a megtermelt, mind a felvett energia után. Fix áron számolják el tehát a felvett energiát, ami miatt már nem annyira éri meg a hálózatokhoz kapcsolt, nálunk megszokott módon üzemeltetni a napelemeket.
Ezért valakik egyáltalán nem, valakik csak kiegészítő áramforrásként tartják fent ezt a szuper megújuló energiaforrást. Mármint hálózathoz kapcsolva… ugyanis éppen ezért nagyobb divatját éli már a szigetüzemű napelem és a hibrid rendszer.
Hibrid rendszer Vs. szigetüzemű napelem?
A hibrid rendszerhez egy hibrid inverter tartozik. Leegyszerűsítve ez annyit takar, hogy az inverter mind szigetüzemű, mind hálózathoz kapcsolt és visszatáplálásra képes üzemmódra képes. Ráadásul nem csak külön-külön, hanem akár egyidejűleg is képes a rendszer mindkét funkciót ellátni. Tehát képes egyidejűleg raktározni az akkumulátorba és visszatölteni a hálózatba! Ez, főleg itthon, még a jövő zenéje, ugyanis amíg a szaldós elszámolás gyümölcsöző korában élünk, addig nem fogunk mindenáron erre koncentrálni.
Azoknak azonban, akik pár év múlva tervezik csak a teljes átállást, megfontolandó lehet a két külföldi példát figyelembe venni.
Mire számíthatunk 2021-ben?
Ugyan az EU tavaly ősszel már szóba hozta a szaldós módszer teljes kivezetését, illetve a 2021-es napelem pályázaton már nem indulhatunk a szaldós elszámolásért. A jövőben nálunk is elkezdik fokozatosan kivezetni ezt a módszert. A szaldós elszámolást a bruttó elszámolás váltja le, vagyis a termelt és vételezett energia különböző árát is meghatározzák és így lehet majd elszámolni. 2024. január 1 után csak ilyen módon csatlakozhatsz az ún. „háztartási méretű áramtermelő kiserőműveddel” a rendszerhez, és a szaldós elszámolás onnantól már nem lesz elérhető.
2024 után is lesz élet a napenergia piacon!
Visszamenőleg azonban jó hír, hogy amennyiben még a határidő előtt telepítesz napelem rendszert és a határidő után is folyamatos, érvényes szerződéssel rendelkezel, akkor ez rád nem vonatkozik! A folyamat még gyermekcipőben jár, a szükséges villanyóra is hiányzik még az új rendszerhez. Ennek kifejlesztése utána is jócskán marad lehetőség a kedvező és környezetbarát energia igénybevételére.
Mindenesetre jelen helyzetben, amennyiben módodban áll, és szeretnéd minél hamarabb a jelenlegi szaldós rendszer kimagasló előnyeit élvezni, akkor keress minket. Ha még több műszaki, szerelési, illetve pályázati lehetőséggel kapcsolatos információt szeretnél kapni, akkor látogass el honlapunkra!
