A napelem dőlésszög kiemelt jelentőségű, amikor azon gondolkodunk, hogy milyen napelemes rendszert szeretnénk kivitelezni, és azt hogyan lehet a legoptimálisabban megvalósítani. Szerencsére többféle lehetőség is a rendelkezésünkre áll, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki a napelemünkből!
Hogyan kezdjünk hozzá?
“Minden szentnek maga felé hajlik a keze.” – tartja a mondás, de a valóság az, hogy ha napelemben gondolkodunk, akkor szükséges megbízható kivitelezőt találni! A nulladik lépésben pedig azt kell megnézni, hogy milyen aktuálisan elérhető pályázati vagy más lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Ez azért nagyon fontos, mert azzal az összeggel, amelyet így megnyerhetünk, annyival kevesebbet kell nekünk beleinvesztálnunk a projektbe. Ez pedig azt is magával vonzza, hogy a befektetésünk is gyorsabban fog megtérülni.
Emellett az első lépés a tervezés kell, hogy legyen. Hiszen ennek alapján lehet olyan rendszerünk, amely hozza majd azokat az eredményeket, amelyeket elvárunk tőle.
Mi mindent kell figyelembe venni ahhoz, hogy optimálisan működjön a napelemes rendszer?
A napelemes rendszer felépítése alapján az alábbi fő részekből tevődik össze: a napelemes panelekből, a tartószerkezetből, az inverterből, valamint az ad/vesz mérőórából. Ezek a részek adják a lényegét a komplett struktúrának.
A teljesítmény szempontjából mindegyiknek fontos szerepe van, ezért egyrészt törekedni kell a minél színvonalasabb termékek kiválasztására. Másrészt pedig az adott helyszínhez megfelelően kell összeállítani és beüzemelni a rendszert, hogy ideális legyen a működése.
A minőség szempontjából nagyon fontos, hogy milyen napelemes panelt választunk. Nagyon jó tulajdonságokkal rendelkeznek például a QCells napelem modulok, ezek pedig a kiemelt megbízhatóság, a legújabb innovációk, a kiváló technológiák alkalmazása, valamint a tartós és elegáns dizájn.
Miért olyan fontos a dőlésszög?
A napelemes rendszer hatékonyságát jelentős mértékben befolyásolja az, hogy a tartószerkezet milyen dőlésszögben tartja a napelem modulokat.
Mivel a napelemek tájolása nem mindig egyforma, hanem az épület fekvése és a tető tájolása is meghatározza a lehetőségeket, ezért nem biztos, hogy mindig a legideálisabb déli tájolást tudjuk választani. Szerencsére a nyugati és a keleti fekvés sem zárja ki azt, hogy optimálisan működő rendszert hozzunk létre.
Azért lényeges kérdés a tájolás, mert ezektől függően dől el az, hogy milyen dőlésszöget érdemes kialakítani a lehető legjobb teljesítmény elérésének érdekében. A legjobb a déli fekvés, ilyenkor az ideális dőlésszög 35-40 fokos lesz. Ezt az értéket pedig a vízszinteshez képest kell érteni. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, az a rendszer hatékonysága szempontjából akár 5-10%-os csökkenéssel is együtt járhat!
Egy keleti, illetve nyugati fekvés esetében pedig korrigálni kell a déli tájolásnál alkalmazott dőlésszöget. Mindezt annak érdekében, hogy a lehető legtöbb időn keresztül érhessék a napsugarak a paneleket és a legjobb eredményeket produkálhassák az ideális beállításnak köszönhetően.
Változtathatunk-e a napelem dőlésszögén, illetve szükséges lehet ez egyáltalán?
Talán már ennyi után is elgondolkodunk azon, hogy ha ilyen sokat számít az optimális dőlésszög, mi a helyzet a téli és nyári időszámítással, lehet-e, illetve kell-e módosítani a dőlésszöget, ha mindig a legjobb teljesítményt akarjuk biztosítani?
Vannak mozgatható tartószerkezetek, amelyekkel ez könnyen megoldható. Téli időszakban a déli tájolásnál például érdemes átállítani 40-45-ös dőlésre a szerkezetet, ha ekkor is a maximumra törekszünk.
