BNEF: A nettó nulla 2030 -ig való elérésének célja évente 455 GW új napelemes kapacitást igényelhet, 2050 -ig pedig összesen 20TW -ot
A BloombergNEF (BNEF) új elemzése szerint az évtized végére évente legalább 455 GW új napelemes kapacitást kell telepíteni, hogy a világ elérje a nettó nulla állapotot.
A kutató cég közzétette a New Energy Outlook 2021-es kiadását, amely a világ nettó nulla állapotba való átmenetét térképezi fel. Ezek a „zöld”, „vörös” és „szürke” forgatókönyvek.
3 lehetséges napelem kapacitás forgatókönyv
A zöld forgatókönyv, amelyben az energiaszektor szén-dioxid-mentesítésének nagy részét nap- és szélenergia keverékével oldják meg. Az évtized végére az éves napelem-telepítési arány megháromszorozását igényli majd.
Emellett a napelemes energia piaci potenciálja a zöld forgatókönyv alatt olyan szintű, hogy 2050-ig akár 20 TW napelem is telepíthető. Ez átlagosan 632 GW napelem telepítésének felel meg a következő 30 évben.
Az ilyen mértékű installációkhoz jelentősen növelni kell az energiatárolók telepítését is. Pontosabban 2030-ig évente legalább 245 GWh energiatároló kiépítésére van szükség. Amely lehetővé tenné a megújuló energia ilyen szintű növekedését.
Az ilyen jelentős mennyiségű megújuló energiatermelés iránti igény annak köszönhető, hogy ez az energiaátmenet gerincét alkotja, mivel a nap- és szélenergia kiépítésének sürgős gyorsítását igényli ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások megfelelő mértékben járuljanak hozzá az energiamixhez. A következő kilenc év kritikus fontosságú a globális piacok pályára állításához, és az energiaszektornak jelentős előrelépést kell elérnie ebben az évtizedben. Az elkövetkező tíz évben szükséges összes kibocsátáscsökkentés több mint 75%-ának az energiaszektorból kell származnia. Ez a szél- és napenergia gyors telepítését igényli.
A 2019-es szinthez képest a BNEF elemzése azt mutatja, hogy az energiaszektor kibocsátásainak 2030-ra 57%-kal, 2040-re pedig 89%-kal kell csökkenniük, hogy utat nyithassanak az olyan ágazatok nagyobb mértékű villamosításához, ahol a kibocsátásokat nehezebb mérsékelni.
A befektetési tendencia növelése szükséges a zöld forgatókönyv teljesítéséhez
Az energetikai átalakulás, amint azt a BNEF elemzése is mutatja, az éves beruházások jelentős növelését igényli. A BNEF modelltől függően azt állítja, hogy a nettó nulla eléréséhez 92–173 billió dollár közötti befektetésre lesz szükség. Ehhez a jelenlegi befektetési tendenciák legalább megkétszerezésére lenne szükség, a 2020-as évi 1,7 billió dolláros éves befektetésről az elkövetkező három évtizedben évente 3,1-5,8 billió dollárra.
Ez a beruházás azonban nem lesz hiábavaló, és valóban elhalványul a tétlenséggel járó éghajlati katasztrófák enyhítésének költségeihez képest. „A nettó nulla eléréséhez szükséges tőkeráfordítások óriási lehetőségeket teremtenek a befektetők, a pénzintézetek, és a magánszektor számára. Miközben számos új munkahelyet teremtenek a zöld gazdaságban” – mondta Jon Moore, a BNEF vezérigazgatója.
A BNEF zöld forgatókönyve nem az egyetlen lehetséges verzió a 3 napelem kapacitás forgatókönyv közül. A vörös modell szerint, amely az új technológiákat, például a zöld hidrogént és a moduláris nukleáris reaktorokat helyezi előtérbe, az atomenergia 2050-re a teljes primer energiaigény 2/3-át szolgáltatná. A szürke modellje szerint pedig, amely a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológiájának fejlődését feltételezi, a szén és a gáz továbbra is használatban maradna. A szén-dioxid-kibocsátásuk leválasztásával. Ebben az esetben a szél- és napenergia 2050- re a globális energia mindössze 26%-át tenné ki.
Összehasonlításképpen, a BNEF zöld forgatókönyve szerint a nap- és szélerőművek hozzájárulása a primer energiafelhasználás biztosításához a 2020-as 1,3%-ról 2030-ra 15%-ra, majd 2050-re 70%-ra emelkedik.
Amennyiben érdekel a nettó nulla kibocsájtási cél és annak további elérési lehetőségei, akkor nézz körbe korábbi blogbejegyzéseink között.