A rendszer egyik kulcsfontosságú része a napelem tartószerkezet. Ennek köszönhető, hogy a napelemek hosszú évtizedeken keresztül stabil tartást kapnak a változatos időjárási körülmények közepette is. Megmutatjuk a tartószerkezetek típusait, jellemzőit és elhelyezésük lényeges szempontjait.
Miért is annyira fontos a napelem rendszer tartószerkezete?
Mert ha nem lennének megfelelő pozícióban rögzítve a napelemek, akkor nem tudnának megfelelő hatásfokon működni.
Vagyis a napelemek nem tudnák betölteni a funkciójukat a helytelen rögzítés miatt.
Ezért az alábbiakban a tartószerkezettel kapcsolatos nélkülözhetetlen információkat osztjuk meg Önnel, ami segítheti a magabiztos rögzítést.
Mire kell figyelni a napelem tartószerkezet rögzítése előtt?
Már a tervezés során utána kell járni, hogy a tető mekkora terhelést bír, meg tudja-e tartani a napelem rendszert.
A palát leszámítva tulajdonképpen az összes tetőtípusra telepíthető napelem.
Milyen esetekben nem telepíthető?
Pl. extrém dőlésszög +75 fok, a nagyon rossz állapotú tető, ahol már a tetőlécek is hajlottak, korhadtak.
Lapos tető esetén (különösen a nagyobb rendszerek esetében) statikai szakvizsgálat szükségeltetik, hogy a födém vajon bírja-e a plusz terhelést.
Az is fontos, hogy legyen elég tetőfelület, ez főleg a társasházaknál, sorházaknál jelentkezhet problémaként.
Ha rossz állapotban van a tető és ki kell cserélni az egész héjazatot, az alaposan megemelheti a beruházás költségeit.
A tartószerkezet rögzítésénél központi szerepe van a megfelelő tájolásnak és dőlésszögnek. Az optimális dőlésszög általában 35-40 fok a vízszinteshez képest, míg a legjobbnak a déli tájolás tekinthető.
Ha állandó a napelemes szerkezet tájolása és dőlésszöge, akkor fix tartószerkezetre, ha pedig a nap útját követi, akkor napkövető tartószerkezetre van szükség.
Milyen hibákat érdemes elkerülni a napelem rögzítése előtt?
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a paneleknél, inverternél és a tartószerkezetnél is az olcsóbb, gyengébb minőségű megoldásokat helyezik előtérbe. Ez rövidtávon kifizetődőnek tűnhet, de hosszabb távon a rendszer hatékonyságának alapos csökkenése, meghibásodása következhet be.
Többféle tartószerkezet közül lehet választani, a döntést megelőzően számolni kell a terhelhetőséggel és a minőséggel. Figyelni kell arra a minőség érdekében, hogy a tartósínek alumíniumból, a csavarok és a leszorítók pedig rozsdamentes acélból készüljenek.
Emellett fontos olyan szakértő csapatra bízni a kivitelezést, akik komoly tapasztalattal, értékes szaktudással, megfelelő szerszámokkal rendelkeznek és minőségi termékekkel dolgoznak.
És persze nem követik el a következő hibákat:
- nem szorítják rá a napelemeket megfelelően a tartószerkezetre
- nem figyelnek egy közeli építményre, amely túl nagy árnyékot vet a panelekre
- nem foglalkoznak a napelem dőlésszögével, tájolásával
- nem vesznek tudomást arról, hogy az adott tetőtípushoz milyen rögzítőelemek szükségesek
- olyan elemeket használnak, amelyek nem 100%-ban rozsdamentes anyagból készülnek
- úgy alakítják ki a rendszert, hogy a tartószerkezet elemei árnyékot vetnek a panelekre
- hibásan szerelik össze a rendszert, ráadásul rossz minőségű elemekkel
- nem biztosítják a megfelelő szigetelést, a tűzvédelmet
Ha a fenti hibák bármelyike megjelenik, akkor a napelemes rendszer nem fog optimális hatásfokkal működni, alaposan leromlik a teljesítménye és a kívánt megtérülésre sem lehet számítani.
A tartószerkezet típusai
Kétféle tartószerkezetet szeretnénk bemutatni, a napkövetőt és a fix beállításút.
Fix napelem tartószerkezet
A napelem rögzítésének gyakori formája a fix tartószerkezet.
Tartós megoldást jelentenek, ráadásul komolyabb karbantartást nem igényelnek, ha nem éri őket sérülés. Mivel fix rögzítésűek (egy adott pozícióban rögzítik őket), a napsugarak beesési szögének folyamatos változása miatt a napelem dőlésszöge nem mindig ideális.
Magyarországon általában ferde tetőre szerelik fel őket.
Napkövető tartószerkezet
Ennél a szerkezetnél egy elektromos motor mozgatja a paneleket. Ennek köszönhetően a panelek követik a nap mozgását, így mindig optimális szögben állnak.
Jelentős előnye ennek a szerkezetnek, hogy a tájolás mindig rendben van, de könnyen meghibásodhatnak a tartószerkezeti elemek, hiszen mozgó alkatrészekről van szó. Ráadásul a napkövető rendszer kivitelezése is komplikáltabb, mint a fix rendszereké. Sőt, drágább a kiépítési költségük, a motorok pedig áramot fogyasztanak.
A napkövető tartószerkezeteket rendszerint a földre-, vagy a lapos tetőre telepített rendszereknél alkalmazzák.
Milyen típusai vannak a tartószerkezeteknek az elhelyezés szerint?
A leggyakoribb típus kétségkívül az épületek tetején elhelyezett napelemes rendszer. Azonban, ha a tető dőlésszöge, tájolása vagy teherbírása nem megfelelő, akkor a földre is lehet helyezni a paneleket. A harmadik típus pedig a lapos tetős változat, ami már más technológiát igényel.
A napelemeket elhelyezésüket tekintve tehát három különböző kategóriába lehet besorolni.
Hagyományos, ferde tetőre szerelt napelem tartószerkezet
A biztos alapokat itt a cserepek alá beszerelt szarufakampók adják, amelyek az alumíniumsíneket fogják a felületre. Ezekre a sínekre kerülnek rá a panelek. A csavarok és a leszorítók pedig a rögzítésért felelnek.
Ha tetőn nem cserép van (pl. cserepeslemez), hanem más fedőanyag, akkor másfajta rögzítőelemre van szükség.
A hagyományos, ferde tetőre telepített napelemek kiváló állapotú tetőszerkezet esetén hosszú évtizedekig megbízhatóan teljesíthetnek.
Lapos tetőre szerelt tartószerkezet
Ebben az esetben nem a tető adja a dőlésszöget, hanem a szerkezetet alakítják ki úgy, hogy a tartóelemet a helyes pozícióban tartsa. Tehát a tartószerkezetet döntve állítják fel. Így a tájolás és a dőlésszög is praktikusan beállítható.
A tartószerkezet kialakítása komplexebb folyamat, hiszen oda kell figyelni a lehetséges időjárási körülményekre, mint pl. szélviharokra vagy a téli csapadékra, amelyek megviselhetik a lapos tetős tartószerkezeteket.
Földre telepített tartószerkezet
Előfordulhat olyan eset, amikor a tető valamilyen okból nem alkalmas arra, hogy napelemes rendszert helyezzenek el rajta.
Ilyenkor jöhet szóba a földre telepítés lehetősége, amelynél a dőlésszög és a tájolás remekül kialakítható. Azonban jelentős tervezésre van szükség, hiszen ennek a rendszernek is szembe kell néznie kellemetlen időjárási körülményekkel, így stabil rögzítést igényel.
A földre telepített rendszereknél a tartószerkezetet jellemzően lebetonozzák vagy földcsavarokkal rögzítik a talajhoz. A panelek bővítése attól függ, hogy mekkora a rendelkezésre álló terület. Ugyanis ezeknek a rendszereknek nagyobb helyigényük van, mint a hagyományos vagy a lapos tetőre szerelt napelemeknek.
Így lehet tartós a napelem tartószerkezet
A napelemes rendszer megbízható működése érdekében olyan tartószerkezetre van szükség, amire hosszú évtizedekig lehet számítani.
Ahhoz, hogy stabilan tartsa a paneleket, minőségi alapanyagokat kell használni. Ez biztosítja a korróziómentességet, amit a rozsdamentes acél vagy az alumínium tesz lehetővé.
Emellett szükséges a saválló bevonat. Ha ez nincs meg vagy gyenge minőségű anyagból hozták létre a tartóelemeket, akkor idő előtt ki kell majd cserélni az alkatrészeket.
Összegzés
A napelem rendszer hatékony működéséhez nélkülözhetetlen a megbízható tartószerkezet. Ugyanis, ha nincsenek megfelelő pozícióban rögzítve a napelemek, akkor nem tudnak megfelelő hatásfokkal működni.
Ebben a cikkben megvizsgáltuk, hogy mire kell figyelni a rögzítés előtt, milyen hibákat érdemes elkerülni és milyen típusai vannak a tartószerkezeteknek.
Ha szeretnél cégednek olyan napelemes rendszert, amely stabil tartószerkezettel rendelkezik és profi szakemberek keze munkáját dicséri, akkor keress bennünket bátran!
