Fit for 55- Fény az alagút végén?
Az Európa Tanács két olyan rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest. Az ún. „közös kötelezettségvállalási rendelet” szigorúbb kibocsátáscsökkentési célértékeket határoz meg a tagállamok számára. Ez megnyithatja az utat afelé, hogy az EU 2050-re tervezett grandiózus célja megvalósulhasson.
Ugorjunk vissza 2021-re!
Az éghajlatváltozással foglalkozó aktivisták és az európai napenergia-szektor arra kérték az Európai Uniót, hogy emelje a lécet a megújuló energiával kapcsolatos céljaival kapcsolatban.
A „Fit for 55” csomag 12 szakpolitikai javaslatot tartalmaz, amelyek célja az EU éghajlat- és energiajogszabályainak összehangolása. Azzal a törekvéssel, hogy 2030-ig 55% -kal csökkentsék a kibocsátást az 1990-es szinthez képest, amellyel egyszerre ajánlatot is tettek a nettó nulla elérésére 2050-re.
Változásokat terveztek végrehajtani az EU megújuló energiáról szóló irányelvében, amely 2030-ig 32% megújuló energiát tűzött ki célul Európa energiaszerkezetében.
A SolarPower többre buzdít
A SolarPower Europe kereskedelmi testület (SPE) ennek legalább 45% -ra való növelésére szólított fel.
Az SPE szerint a megújuló energiaforrások 45% -ra való növelésének törekvése „biztosítaná a megfelelő szakpolitikát és befektetői bizalmat a további kapacitás kiépítéséhez szükséges növekedés ösztönzésére”.
Ennek a hatása jelentős lenne a napelemek telepítésére: 40% -os cél alatt az SPE összesen 660 GW napenergiát várna az EU-ban; 45% -os céllal 870 GW-ra számíthat.
„Azt látjuk, hogy ezek az ambícióbeli inkrementális emelkedések 2030-ig a potenciális kiépítés igen jelentős növekedéséhez vezetnek majd. Valamint nyilvánvalóan a megtermelt villamos energia, a létrehozott munkahelyek és a helyi európai ipar támogatásának növekedésével szintén együtt járnak majd”- mondta Miguel Herrero Cangas, az SPE szakpolitikai tanácsadója a PV Tech-nek.
Kellő ráfordítással elérhetők a Párizsi Megállapodás céljai
A PV költség-versenyképességétől vezérelve, az SPE úgy vélte, hogy az EU valószínűleg meghaladja a jelenlegi napenergiával kapcsolatos ambícióit, melyek a tagállamok nemzeti energetikai és éghajlati terveiben (NECP) szerepelnek.
A szövetség forgatókönyve azt vetítette előre, hogy semleges esetben 2030-ig 588 GW napenergia-kapacitást telepítenek, ami 75% -kal magasabb, mint az előre jelzett napenergia-kapacitás összes NECP-ben együttvéve.
A Climate Action Network Europe arra kérte az EU-t, hogy 2030-ig legalább 50% -ra növelje a megújuló energia részarányát a végső energiafogyasztásban. Míg az éghajlat-változási kampánycsoport üdvözölte a blokk fokozott 55% -os kibocsátáscsökkentési célját, 2030-ig a legalább 65% -os kibocsátás-csökkentést szorgalmazza. „Csak egy ilyen jelentős csökkentés jelenti az EU méltányos hozzájárulását a Párizsi Megállapodás céljának eléréséhez” – nyilatkozta a csoport.
Az SPE által előterjesztett egyéb politikai javaslatok között szerepelt az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata az energiarendszer hatékonyságának előmozdítása érdekében az energiaellátás és -kereslet megújulóenergia-alapú villamosításának felgyorsításával. Emellett a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv megváltoztatását is kérték, hogy a villamosenergia-ágazatban magasabb szén-dioxid-ár alakuljon ki, ami felgyorsítaná a tisztaenergia-átmenetet.
Az EU és a Párizsi Megállapodás
Napenergia, szélenergia, vízenergia, napelemes rendszerek.
Ezeket mind, mind érinti a Párizsi Megállapodás, amit az EU és valamennyi tagállama aláírt és megerősített. Ezzel azt is kifejezték, hogy elkötelezettek a végrehajtás mellett.
Az uniós országok közös célja az, hogy az EU az első klímasemleges gazdasággá és társadalommá váljon.
Mit foglal magában a Párizsi Megállapodás?
Mivel az éghajlatváltozás globális fenyegetést jelent, ezért az összes ország közös érdeke egymással együttműködni a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ezért a világ vezetői 2015-ben új célokat fogalmaztak meg, amelyet a Párizsi Megállapodásban rögzítettek, amely a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmaz.
Ebből állnak a főbb elemek:
Cél a 2 °C alatti szint: A kormányok megállapodtak abban, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és az a céljuk, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen, amiért erőfeszítéseket tesznek.
Nemzetileg meghatározott hozzájárulás (NDC): a párizsi konferencia előtt és alatt a résztvevő országok a kibocsátásuk csökkentését célzó teljes körű nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet terjesztettek elő.
Cselekvési tervek ötévenkénti közzététele: a kormányok vállalták azt is, hogy ötévenként közzéteszik a cselekvési terveiket és minden tervben egyre nagyobb célokat tűznek ki.
Tájékoztatás az átláthatóság érdekében: az érintett országok vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot a kitűzött célok haladásáról.
Szolidaritás: a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaival való megküzdéséhez szükséges reziliencia kialakítása közös cél az EU tagállamai és más fejlett országok számára, ennek érdekében ezek az országok hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához a fejlődő országokban.
A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. Akkor, amikor teljesült az ehhez szükséges feltétel, vagyis a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős legalább 55 ország megerősítette ezt a megállapodást, azon belül is az EU összes tagállama.
Napelemes terv
Az Európai Bizottság 2022. május 18-án mutatta be az orosz energia importjáról való uniós leválás tervét, amelynek a REPowerEU csomag nevet adták.
Ennek középpontjában is a megújuló energia kapacitások telepítésének felgyorsítása szerepel. A terv értelmében a megújulók arányát 2030-ig 45%-ra emelnék, miután a Fit for 55 csomag már 40%-ra növelte a korábbi 32%-os uniós célt.
A terv megvalósításában a napenergia is lényeges szerepet kap, ugyanis a REPowerEU részét képezi az uniós napenergia-stratégia.
Ennek a célja az, hogy 2025-ig legalább 320 GW-ra bővüljön az EU-s fotovoltaikus kapacitás. Ez a jelenlegi telepített kapacitás és bővülési ütemének legalább a megduplázását jelentené.
Aztán az évtized második felében még nagyobb sebességre kapcsolnának, így 2030-ig 600 GW-ra növelnék az uniós fotovoltaikus kapacitást.
A stratégia komoly lehetőségnek tekinti a koncentrált napenergiát (CSP) vagy naphőerőműveket. A célkitűzés az, hogy 2030-ig meg kell háromszorozni a napenergiából származó hőtermelés jelenlegi szintjét.
Napelemes tető kezdeményezés
A becslések szerint az EU-ban található ingatlanok tetőfelületére telepíthető napelemes rendszerek a közösség villamosenergia-fogyasztásának közel 25%-át tudnák fedezni.
A kezdeményezéssel a Bizottság azt is el szeretné érni, hogy a tetőre telepíthető naperőművek engedélyeztetési folyamata legfeljebb 3 hónap legyen.
A 2020-as évtized második felében pedig kötelezővé tennék a napelemek ingatlanokra történő telepítését is.
Összegzés
Az EU legtávolabbi célja tehát az, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ennek érdekében az Európa Tanács két olyan rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest.
Ezek a célok szorosan kapcsolódnak a napenergia kihasználásához. Örömteli, hogy egyre többen ismerik fel a megújuló energia szerepét és lehetőséget látnak a napelemes rendszerekben.
Amennyiben te is szeretnéd kihasználni a napenergia erejét és megbízható minőségű napelemes rendszert szeretnél telepíttetni egy olyan csapat segítségével, akik a helyszíni felméréstől kezdve a tervezésen át a komplett kivitelezésig magas szintű munkát végeznek, akkor keress bennünket bátran!
Forrás: https://www.pv-tech.org/fit-for-55-europes-pv-sector-calls-for-raised-renewable-energy-target/
